[03-23]

"Felelé Jézus: Ha tudnád az Isten ajándékát, és ki az, ki neked mondja: Adj innom: talán te kértél volna tőle." Ha ismernéd ezt a két világot, azt, mely feléd jön, s azt, mely benned rejlik; ha tudnád, hogy mily lélek szól most hozzád, ó mennyire változnék érzületed! Te éj vagy, én napsugár, - te élvsóvár, én örvendező, - te degradált, én dicsőséges, - te virágát hullató, én sértetlen! Ha tudnád, hogy mily erős vagyok én, s mily gyönge te, s hogy a kegyelem mire képes s mit teremt...! De ez az "Isten ajándéka." Ő teremt lelket, életet, szépséget, erőt, örömet, boldogságot; ezek Isten ajándékai. Ezeket várni s kérni kell. Menj felé, kérd; majd ad hathatós, teremtő, fölszabadító erőt. [PO ÖM, VI., Elmélkedések az Evangéliumról I., Az első Húsvéttól a másodikig, 160. old.]